| Cikkeim : A világválság (I. rész) - A kezdet kezdetén |
A világválság (I. rész) - A kezdet kezdetén
Előbb kellett volna gondolkodni, aztán cselekedni!
A világ válsághullámot él meg: ingatlanpiaci válság, jelzáloghitelpiaci válság, pénzügyi válság, tőzsdeválság. Egyik jött a másik után, és mint eddig most is minden az ingatlanpiacnak köszönhető. De mégis mi vezetett ahhoz a válsághoz, amelyet majd az 1873-as és 1929-es világválságokkal együtt fognak emlegetni a történelemkönyvek?
Alan Greenspan - az amerikai jegybank, a Federal Reserve (FED) akkori elnöke - 2003-ban a defláció (árcsökkenés) elkerülése végett 46 éves rekordalacsony szintre, 1%-ra csökkentette a jegybanki alapkamatot, ezzel óriási lökést adott a gazdaságnak. Azonban a FED által a gazdaságba pumpált likviditás megsokszorozódott, és a tőke egy nagyobb része a bonyolult ingatlanpiacra valamint strukturált piacra (részvények, kötvények, befektetési alapok) vándorolt.
A rekordalacsony kamatszinteket kihasználva a vállalatok sorban vették föl a hiteleket, azaz egyre nagyobb adósságba verték magukat, ugyanúgy, mint azok az emberek, akik hitelből vették meg a második házukat vagy a harmadik autójukat. Viszont annak a feltétele, hogy ez a "jólét" fennmaradjon, a hitelkamatoknak alacsonyaknak kellett maradniuk, illetve szükség volt az "utolsó vásárlóra", akinek a befektetők nyereséggel tudták továbbadni eszközeiket. Amikor ez megszűnt a "hitellufi" kipukkadt. Addig az amerikai lakosság nagyobb része fogyasztását az alacsony hitelkamatokkal, illetve a spekulatív ingatlanvásárlásokból eredő nyereségből finanszírozta. 2007 végén beütött a krach. De mi történt közvetlen a jelzálogpiaci válság kirobbanása előtt?
2007 szeptemberében a lakásépítő cégek már egy éve recesszióban voltak. Ott volt a nagy dilemma: az ingatlanokat a befektetők kinek adják tovább, ha már mindenki vásárolt? (Ugyanez a kérdés merült föl az ezredfordulót követő egy évben a részvénypiacon, mielőtt zuhanni kezdtek a tőzsdék.) Mint a mostani válságot, a korábbiakat is az ingatlanpiaci változások idézték elő. A 2007/2008-as évben az ingatlanon végbement eseményeket már most az USA történetének egyik legnagyobb ingatlanpiaci recessziójaként emlegetik. Kérdés: hogyan válhatott az amerikai ingatlanpiaci válság hitelpiaci válsággá, ami később világméretűvé nőtte ki magát?
Először is az ingatlanpiac szoros kapcsolatban áll a hitelpiaccal, ugyanis a legtöbb ember nem tudná egy összegben kifizetni egy lakás vagy ház árát. Az alacsony kamatok miatt és az ingatlanpiaci lufi kiváltotta áremelkedések lehetővé tették, hogy az emberek felvegyék ún. subprime hitelüket (hitel egy már meglévő hitel mellé - második hitel) az ingatlanukat használva fedezetül. Az alacsony alapkamat lehetővé tette, hogy a bankok, főleg a jelzáloghitelbankok "szinte ingyen" osztogassák a hiteleket nemcsak a lakosságnak, hanem a vállalatoknak is.
Az első óriási probléma az volt, hogy már a jelzáloghitelbankok is több hitelt nyújtottak, mint amennyit a fedezetül szolgáló ingatlanok lehetővé tettek volna. A másik kiváltó ok - és egyben a legfőbb is - az ingatlanpiaci lufi kipukkadására vezethető vissza. Az amerikai ingatlanárak 1 év leforgása alatt 20-30%-kal estek, így a subprime hitelek fedezetei egy szempillantás alatt eltűntek. A bankok követelték a hitelek visszafizetését, azonban ezt csak kevesen tudták teljesíteni, így a jelzáloghitelbankok is "kutyaszorítóba" kerültek.
· De miért nevezik másodlagos hitelpiaci válságnak a mostanit, ami már pénzügyi válsággá fejlődött ki?
· Hogyan érintette a válság a pénzintézeteket, befektetési bankokat?
· Mit eredményezett mindez a tőzsdéken?
· Hányadán áll manapság a forint és az egész devizapiac?
A cikksorozat következő részeiben fény derül mindenre.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó