Cikkeim : A világválság (II. rész) – A másodlagos piacok és az 'óriáscsődök' |
A világválság (II. rész) – A másodlagos piacok és az 'óriáscsődök'
Éva és az alma tehet mindenről?A kapzsiság nagy úr. Ha az embereket csak a pénz érdekli, akkor képesek olyan dolgokat is megtenni, amelyek ellent mondanak a „józan paraszti ész” elvének. Ez vezetett a mostani válsághoz is. Az ingatlanpiac fellendülésében sokan meglátták a lehetőséget, és fittyet hányva a kockázatokra a nagy nyereség reményében felhasználva az összes megtakarított pénzüket, valamint ahogy az előző részben kiderült, a lehető legnagyobb hitelt felvéve ingatlanokat vásároltak. A lakásárak csökkenésével azonban veszélybe került a hőn áhított vagyon, és a többség esetében a hitelfedezet is eltűnt, így meg kellett szabadulniuk befektetéseiktől: ez azonban pánikhullámhoz vezetett. A világ legnagyobb bankjai, a másodlagos piac irányítói sínylették meg a legjobban a történteket, és lehet, hogy már sohasem birtokolhatják az „első számú” vagy „vezető” jelzőt.
Nem lett volna ekkora hatása a hitelek vissza nem fizetéséből adódó problémáknak, ha a bankok nem akarták volna kivenni részüket a „buliból”. Az egyszerű ember is beszállhatott a „játszmába”, mivel a befektetési bankok, biztosító társaságok „értékpapírosították” az ingatlanpiaci hitelpapírokat, CDS-eket hoztak létre (CDS: olyan pénzügyi termék, amelynek a segítségével, a hitelkockázattal lehet kereskedni). Így kialakult a hitelpapírok másodlagos piaca, amely nagyobb mennyiségű tőkebevonásra volt alkalmas. Óriási tőke halmozódott fel, az árak emelkedtek. Csakhogy semmi sem tart örökké: az árak elérték a csúcsot, ahonnan csak egy út vezetett tovább, méghozzá lefelé. A válságot kiváltó ok az volt, hogy ezek az árak gyorsan estek, a piacon pánik tört ki, amely újabb tőkekivonásokat, újabb áreséseket eredményezett. Ezek a nagyméretű tőkekivonások főleg a befektetési bankokat érintették kiemelkedően rossz hatással. Azonban egy olyan pénzintézetet, amely a lakosság és a vállalatok dollár milliárdjait kezeli, nem hozhat a válság szorult helyzetbe. Vagy mégis? Hogy lehet az, hogy az egyik legnagyobb befektetési bank túlélte többek között az 1873-as gazdasági világválságot, a mostani válság azonban végzetes volt számára?
A két legnagyobb amerikai befektetési bank az elmúlt hónapokban csődöt jelentett. Egy kis betekintés, hogy mennyire is érintette őket a válság: a Merrill Lynch az elmúlt másfél évben 36 éves profitjának a negyedét veszítette el. A Lehman Brothers 158 éves múltra tekint vissza, és ez alatt már sok mindent átélt és kibírt: átvészelte az 1873-as óriásválságot és a 19. századi vasúti csődhullámot, túlélte az 1929-es gazdasági világválságot és 1989-et, a bankcsődök évét, most viszont 94%-kal érnek kevesebbet a részvényei, mint pár hónappal ezelőtt.
2008 márciusának elején még a napilapok 600 milliárd dollár veszteséget tulajdonítottak a válságnak. Ez az összeg mára már megduplázódott (Magyarország GDP-jének ez az összeg a tízszerese). Elemzők azt állítják, hogy a válságban érintett amerikaiak negyede fogja elveszíteni otthonát. Már említettük, hogy a válság már az egész világot bekebelezte. Kiket érintett még a válság?
Már-már kezdtek eltűnni az újságok címlapjairól a bankcsődökkel foglalkozó cikkek, de aztán eljött a pillanat, amire sokan nem számítottak: az oroszokat is elérte a válság, ahol 3 pénzintézet is csődhelyzetet jelentett. Köztük volt a világ legnagyobb biztosítótársasága is, az 1000 milliárd dollár mérlegfőösszeggel rendelkező AIG. Pár nappal a csődhelyzet bejelentése után a társaság 80 milliárd dolláros hitelt kapott. Ha nem mentették volna meg a céget, akkor a kapcsolatai révén más pénzintézetek is csődbe mentek volna, illetve az emberek elveszítették volna megtakarításaikat. Előfordulnak olyan vélemények is, hogy beláthatatlan következményekkel járó káoszt eredményezett volna a cég csődje.
· Milyen hatással voltak ezek az események a világ tőzsdéire?
· Mekkora veszteséget kellett elszenvedniük a befektetőknek?
· Mi az oka annak, hogy Warren Buffett megfosztotta Bill Gates-et a „Világ leggazdagabb embere” címtől?
A cikksorozat következő része a kiemelten a tőzsdékkel foglalkozik, főleg a Budapesti Értéktőzsde 2007 nyara óta tartó hullámzásait veszi górcső alá.
|