Már otthon az ősök, a nagyszülők, dédszülők ezerszer elmesélték, és mindig azt vágják a fejünkhöz, hogy ők „bezzeg” már 14-15 évesen dolgoztak, be kellett fejezniük az iskolát, mert ki kellett egészíteniük a családi költségvetést, hogy legyen mit enniük. Ezeknek az időknek hál’ Istennek vége, azonban ma is sokan kényszerülnek kiegészítő jövedelemre tanulmányaik mellett, hogy meg tudják valósítani céljaikat.

Sok szülő a középiskolai költségeket is alig tudja kifizetni, és mikor meghallják, hogy gyermekük egyetemre jelentkezik, nagyon örülnek neki, ugyanakkor felmerül bennük a kétség, a kérdés, hogy „De miből?”

Így sok szülő kenterfalazás nélkül megmondja gyermekének, hogy ha valóban ezt szeretné, akkor el kell mennie a tanulás mellett dolgozni. Esténként vagy délutánonként 4 órás műszakokkal megteremtheti az egyetemhez szükséges összeget, habár ez az idő vagy a tanulóidőből, vagy a pihenőidőből, vagy a szórakozásból tűnik el, de amit muszáj, azt muszáj.

Persze az egyetemek különféle ösztöndíjakkal próbálják segíteni a hallgatókat. Szociális ösztöndíj, tanulmányi ösztöndíj, egyszeri pályázati támogatások, stb. Azonban néha ezek sem elegendőek az egyetem költségeinek fedezésére, főleg ha a diák elköltözött szülővárosából az egyetem miatt, és próbál lakást, vagy kollégiumi szállást keresni, ami ugyancsak nem olcsó. Sőt úgy a rezsiköltségeket is ki kell fizetni valahogy.

Egyszóval manapság sok fiatalnak „melegen ajánlott” az iskola melletti munka, aminek a keresése ebben a nehéz, válságos időszakban még nehezebb. Idén többen jelentkeztek egyetemre, de vajon többen, de legalábbis ugyanannyian csinálják-e végig tanulmányaikat, mint tavaly?

Egy biztos: azok, akiknek meg kell dolgozni az egyetemért, sokkal komolyabban veszik majd, és ők válnak szakmájuk mestereivé.

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.